Tíz százalék feletti mértékben nőttek az adóbevételek Világgazdaság

Az államadósság alakulása és a lakossági fogyasztás szempontjából egyaránt jó hír, hogy az elmúlt hetekben meredeken csökkentek a nemzetközi tőzsdei gázárak, melyek harmadukra estek vissza az augusztusi csúcsukhoz képest. Az MNB legfrissebb, szeptemberi előrejelzései alapján a gyors inflációnak és nominális GDP növekedésnek köszönhetően Magyarország GDP arányos bruttó államadóssága a 2021 végi 76,8 százalékról 2022 végére 76 százalék közelébe csökken. A nagyobb adóalapokat jelentő bértömeg és fogyasztás alakulása közelebb van a költségvetési törvény várakozásához. A termelés és a kereskedelem fokozatos bővülése leginkább az áfabevételt növelte, amiben meghatározó szerepe volt az árszint változásának, amely az alacsony bázisadatokkal együtt tekintélyes növekedést eredményezett. Az adózók az import- és dohányáfával együtt 1268,7 milliárd forinttal többet fizettek, mint az előző évben, az összeg a tavalyi 7918,8 milliárdról 9187,5 milliárdra emelkedett. A kiadási oldalon már talán több lehetőség látszik, bár október eleje van, tehát a megtakarítási lehetőségek itt sem végtelenek.

Augusztus 31-ig mintegy nettó 2,389 milliárd forint vagyonadót fizettek be az adózók. A túlfizetéseket nem utalja ki, illetve nem vezeti át automatikusan más adónemen fennálló tartozásra az APEH, ezt az adózónak kell kérnie. A második fél évben a kedvező jövedelemkiáramlás és a kedvezmények fokozatos megszűnésével a járulékbevételek növekedési üteme felgyorsult, az év végére elért többlet döntő hányada ebben az időszakban képződött. Összességében a kumulált bevétel 292,2 milliárd forinttal haladta meg az előző év teljesítményét, összege a tavalyi 4953,4 milliárdról 5245,6 milliárdra emelkedett. Még folytathatnánk a listát, de már ebből is jól látszik, hogy az online kaszinók számos munkahelyet teremtenek az országban.Technológiai fejlődés ösztönzése más ágazatokbanA magyar online kaszinóipar szereplői mindig is élen jártak a technológiai innováció terén. A legújabb technológiai megoldások alkalmazása ugyanis esélyt ad számukra a versenyelőny megszerzésére más cégekkel szemben.

Az kijelenthető, hogy 4 százalékra biztosan nem fogja tudni a kormányzat leszorítani a költségvetés hiányát, nagyon valószínű az 5 százalék körüli hiány, de ennél lehet magasabb is – fogalmazott. Az MNB inflációs jelentése alapján a bérek és a fogyasztás gyors nominális növekedéséből fakadóan augusztusig közel 20 százalékkal haladták meg az adóbevételek az egy évvel korábbi összegüket (az szja visszatérítés hatásával korrigálva). Ezzel egy időben a visszaigényelt adó is nőtt 540,5 milliárd forinttal, összege 3790,3 milliárdot tett ki. Az elmúlt évben a költségvetés nettó bevétele 5397,2 milliárd forint volt, 728,2 milliárddal több, mint a bázisévben.

Az év első felére koncentrálódó magas pénzforgalmi hiány mellett az eredményszemléletű deficit 2025 első fél évében a KSH adatai alapján a féléves GDP mindössze 0,7 százalékát tette ki. A KSH által közzétett előzetes adatok szerint 2296 milliárd forint, azaz a GDP 6,3 százaléka volt a kormányzati szektor első féléves hiánya. A második negyedévi hiány a GDP 3,1 százalékát, 570 milliárd forintot tett ki. Akár 6 százalék fölé is mehet, vagy leszorítható alacsonyabb szintre? Elemzőket kérdeztünk az államháztartás hiányának várható alakulásáról.

Amely többek között olyan intézkedések meghozatalát eredményezte számos országban, mint a jövedéki adó mértékének csökkentése, vagy ÁFA- kedvezmények bevezetése az energiahordozókra. Az újonnan bevezetésre került Otthon Start program költségvetési hatása az idei évben minimális lehet, a kiadás a következő években emelkedhet meg. A Magyarország által benyújtott, a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválására vonatkozó kérelmet jóváhagyták, ezzel lehetővé vált, hogy eltérjen a középtávú költségvetési-strukturális tervben meghatározott nettó kiadási pályától. Magyarország esetében ez a GDP 0,9 százalékának megfelelő pótlólagos nettó kiadásnövekedést enged 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadások esetén.

Amennyiben ez lehetséges, az évenkénti kimutatásban szeretném megkapni a befizetőkre való bontást is. Második negyedévében 23,1 százalékra emelkedett a tavaly év végi 20,6 százalékról a devizakötvény-kibocsátások következtében. A pénzforgalmat tekintve a vártnál kicsivel több, mint a fele folyhat csak be a remélt társasági adónak a költségvetésbe. Korábban hasonló adót vezetett be az első Gyurcsány-kormány is.3536 Ez 2005. A Széchenyi Kártya Programban (SZKP) elérhető négy termék kamata csökkent egységesen 3 százalékra október 6-ától.

Foglalkoztatással kapcsolatos adók

• A munkáltatók szociális hozzájárulásaiból származó állami bevétel nem csak a növekvő GDP-hez viszonyítva csökkent, hanem számszerűen is. 2016-ban a bevétel még a 3 ezermilliárd forintot közelítette, ez 2021-re 2,6 ezermilliárd forintra olvadt.
• Ugyanakkor megint csak hangsúlyozni kell, hogy vannak olyan tételek, amelyekre bőven lehetne több is költeni, így a Pénzügyminisztériumnak ismét nehéz dolga lesz.
• A kilencedet Károly Róbert idején kezdték el szedni, majd 1351-ben Nagy Lajos egységesíttette mértékét.
• Felső adókulcsa 50 milliárd forintos adóalap feletti összeg esetén fizetendő.
• 2010 óta a Fidesz deklaráltan és felvállaltan a fogyasztási típusú adók (elsősorban az áfa, amelynek általános kulcsa világbajnok, 27 százalék; másodsorban a jövedéki adók) felé tolta el az adórendszer súlypontját.

Érthető módon napjainkban a dinamikusan növekvő online kaszinóipar jelentős hatást gyakorol a magyar gazdaság különböző területeire, így többek között az adóbevételek alakulására és a munkahelyteremtésre is. Cikkünkben bemutatjuk Magyarország online kaszinó piacának jelenlegi helyzetét, és azt is részletesen megvizsgáljuk, hogy ezek a szereplők hogyan járulnak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. Az idei évben várakozásaink szerint 6,5-7 százalék között alakulhat az államháztartás hiánya, abban az esetben, ha addig nem történik valamilyen hiánycsökkenő intézkedés. Jelenleg ugyanis van rá esély, hogy a kormányzat októberben végrehajtson olyan intézkedéseket, amelyek mérséklik az államháztartás hiányát.

A hétvégi cseh parlamenti választás „mellékes története” Andrej Babiš sikere mellett, hogy végképp megszűnt létezni az országban a szociáldemokrata párt. Pontosabban a ČSSD maradéka még a kommunistákkal együtt sem jutott képviselői mandátumokhoz, miközben a pártot a furcsa szövetség annyira szétverte, hogy gyakorlatilag megsemmisült. A spanyol parlament alsóháza jóváhagyta az Izraellel szembeni fegyverembargót, amelyet Pedro Sánchez miniszterelnök jelentett be a múlt hónapban a gázai háború miatt.

Az adóbevételek és az uniós források alakulása befolyásolta a hiányt

Emellett több ország is környezeti szempontok által motivált társasági adó kedvezményeket vezetett be. Az általános forgalmi adó adatokat vizsgálva kiemelendő, hogy az áfakulcsok érintetlensége mellett az adó alapja több szolgáltatás és termék esetében is változott. A megemelt költségvetési hiánycélt nem vezették át a költségvetési törvénybe, így az egyes előirányzatok teljesítésének értékelését a tanács csak az eredeti – a megemelt hiánycélt nem tükröző – bevételi és kiadási előirányzatokhoz viszonyítva tudta elvégezni. Az államadósság-mutató költségvetési törvényben tervezett csökkenését jelentősen nehezíti a várhatóan magasabb pénzforgalmi hiány, valamint a tervezettnél alacsonyabb nominális GDP-növekedés.

Magyarország a maga 34 százalékos GDP-arányos adóbevételével az uniós mezőny hátulsó harmadában tanyázik, az uniós átlag ennél jóval magasabb, 41,7 százalékos. A tagállamok közt elég jelentős különbségek figyelhetők meg, a lista végén Írország a maga GDP-je 22 százalékát sem szedi be adóban, míg Dániában, Belgiumban és Franciaországban az arány 46 százalék fölötti. A kormány valóban jelentős adócsökkentést hajtott végre az elmúlt években – legalábbis a GDP-hez viszonyítva, az adóbevételek számszerűen azért szépen nőttek. A GDP-arányos adócsökkentés ráadásul elsősorban a társadalombiztosítás és az önkormányzatok kárára valósult meg. A koronavírus járvány során bevezetett engedmények száma és köre szűkült, átmeneti engedmények kerültek bevezetésre bizonyos energiahordozók esetében, míg komoly reformokon mentek keresztül az e-számlázás és a digitális jelentési követelmények is. A környezetvédelmi adók terén 2021-ben is pozitív trend volt megfigyelhető, a fenntarthatóság egyre központibb szerepet kap az adótervezés elkészítésekor.

A GDP-arányos adóbevételek csökkenése mögött azért nem csak egyes adókulcsok mérséklése áll. Sőt, annál inkább az arányszám nevezőjének, vagyis a GDP-nek a gyors növekedése. A 2021-es kiugróan nagy GDP-arányos adóbevétel-csökkenésbe vaskosan belejátszik, hogy a pandémia legsúlyosabb hónapjai utáni visszapattanásban a magyar gazdaság uniós összehasonlításban is kiemelkedően nagy növekedést tudott produkálni.

• A Magyarország által benyújtott, a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválására vonatkozó kérelmet jóváhagyták, ezzel lehetővé vált, hogy eltérjen a középtávú költségvetési-strukturális tervben meghatározott nettó kiadási pályától.
• Ugyanakkor a KT szükségesnek tartja az államadósságmutató csökkenésének biztonságos elérését – írták.
• A Költségvetési Tanács (KT) szerint bekövetkeztek az általa a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – állapította meg a 2025.
• Második negyedévében 23,1 százalékra emelkedett a tavaly év végi 20,6 százalékról a devizakötvény-kibocsátások következtében.
• Az elért eredményekhez hozzájárult, hogy a havi bérkiáramlás emelkedésével egy időben a nem rendszeres juttatások és az egyes külön adózó jövedelmek sem az üzleti, sem a közszférában nem csökkentek.

Itt leginkább ismét a sporthoz és a honvédelemhez kapcsolódó kiadások lefaragása tűnik lehetségesnek, illetve talán a rezsitámogatások kapcsán is elérhető némi megtakarítás kedvezőbb energiaárak esetén. Bár prognózisok vannak a jövő évi makropálya vonatkozásában, azok tényleges megvalósulását nagyban befolyásolja a háború és a szankciók, továbbá a visszatartott uniós források alakulása. Ugyanakkor megint csak hangsúlyozni kell, hogy vannak olyan tételek, amelyekre bőven lehetne több is költeni, így a Pénzügyminisztériumnak ismét nehéz dolga lesz. A szocho kulcsának csökkentése a különféle adófajtákból származó bevételek alakulásán is alaposan meglátszik. Az Eurostat által a munkáltatók tényleges szociális hozzájárulásai címen számontartott befizetések Magyarország esetében a GDP 8 százaléka körüli értékekről 2021-re 4,7 százalékra csökkentek. Ez jelentős visszaesés, figyelembe véve, hogy közben a keresetek jelentősen nőttek, ami ellene hatott a szocho-bevételek csökkenésének.

A számított lehetőséget aKiMitTud állapítja meg a köztes eseményekre vonatkozóan, amelyekheza felhasználó nem adott egyértelmű leírást. Az adatok tisztességes felhasználása érdekében ismernie kell a KiMitTud weboldal felhasználóinak viselkedését. Nem világos, hogy hogyan, miért és ki kategorizálja az igényléseket, és felhasználói hiba és félreérthetőség is előfordulhat. Meg kell ismerkednie az információ szabadságáról szóló jogszabállyal is, valamint azzal, hogy az abban foglaltakat aközintézmények hogyan alkalmazzák. A Park22 üzleti és ipari park munkálatai kora ősszel kezdődtek meg a Campona bevásárlóközpont melletti hatalmas telken, de az első fázis kiadó iroda- és raktárhelyiségeire már most szerződést lehet kötni. A friss fejlemények alapján az uniós források döntő többségéről megállapodás születhet.

A kamara haszna (lucrum camerae) eredetileg az Árpád-korban azt a bevételt jelentette, amely a pénz rendszeres és kötelező beváltásából, a király pénzkibocsátási felségjogának gyakorlásának alapján történő pénzújításból származott. A kamara haszna egyszerű inflációs adó jellegű jövedelemhez juttatta a királyt. A serpenyő másik tálcájában 20 tagállamban nőtt a GDP-arányos adóbevétel, a legnagyobbat Cipruson, 34 százalékról 36 százalékra. A hosszú távú anyagi stabilitásunk érdekében elengedhetetlen, hogy döntéseinket minden irányból megvizsgálva, szükség esetén pénzügyi tanácsadó segítségét kérve hozzuk meg.

Németországban a 2023-as költségvetés alapján a bevételek (hitelfelvétel nélkül) számított összegében 83,15 %-ot képviselnek az adóbevételek. Ebből a gyártást és importot terhelő adók 22,07 %-ot, míg a jövedelem- és vagyonadók 25,67 %-ot tesznek ki. A legjelentősebb a szociális hozzájárulások 34,9 %-os aránya, míg a tőkeadók 0,51%-ot képviselnek. Segítheti azonban a jövő évi költségvetést, ha 2024-ben valóban elkezd helyreállni a gazdaság belső kereslete. A magyar költségvetés ugyanis úgy van hangolva, hogy fogyasztás túlsúlyos bevételekkel számol. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy egy negatív fogyasztási sokkot a magyar költségvetés sokkal jobban megérez, mint egy más szerkezettel bíró, német, osztrák, vagy akár francia költségvetés, ahol nagyban különbözik az adórendszer a hazaitól – ismertette.

Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem szab gátat az iparág évek óta tartó rohamos növekedésének. A magyar piacon jelenlévő kaszinók amellett, hogy széleskörű szórakozási lehetőségeket kínálnak a hazai játékosoknak, jelentős mértékben hozzájárulnak az ország gazdasági fejlődéséhez is. A gazdaságra gyakorolt hatások közül érdemes kiemelni az adóbevételek generálását, az új munkahelyek teremtését és a technológiai fejlődés ösztönzését más ágazatokban. Ezzel szemben a költségvetés kiadási oldalán számos tétel már előre rögzítve van.

Még akkor is, ha a játékosoknak az ezen kaszinókban szerzett jövedelmeik után nem keletkezik adókötelezettségük. Az államháztartás jelenlegi helyzetének hátterében leginkább a gyenge gazdasági teljesítmény áll. Az infláció következtében az idei év nagyrészében csökkentek a reálbérek, aminek következtében visszaesett a fogyasztás, ez pedig az áfabevételek mérséklődését eredményezte. Ehhez hozzájárult a magánberuházások visszaesése is, ami szintén az áfabevételeket csökkentette – sorolta az államháztartás hiányának alakulása mögött húzódó folyamatokat.

Ezt figyelembe véve a nettó kiadások alakulása megfelelhet a tanácsi ajánlásokban szereplő elvárásoknak. A Fidesz-kormányok 2010 óta tradicionálisan büszkék az adócsökkentési tevékenységükre – a kormánypropaganda sok egyéb dologra is büszke, de ebben az esetben ez nem megalapozatlan. A 2010-es évek második felében valóban jelentősen csökkent a magyar gazdaság adóterhelése. A csökkentésre szükség volt, a magyar gazdaság túl volt adóztatva, a 38 százalék fölötti szintek messze meghaladták a régiós versenytársakét, köztük elsősorban a másik három visegrádi ország érdekes.

Ide sorolhatók a nyugdíjak, amelyeket az idei infláció becsült szintjének megfelelően kell novemberben korrigálnia a kormánynak. A kiadások között ráadásul több olyan elem is található, amelyeket nominálisan nem, vagy csak kis mértékben lehet csökkenteni. Ebbe a kategóriába tartoznak az államigazgatás saját költségei, a minisztériumok, kormányhivatalok működési költségei, az egészségügy, vagy éppen az oktatás, mi több a rezsicsökkentés is, amíg a jelenlegi szabályozás érvényben marad. Összességében tehát a kiadások nem alakíthatóak olyan rugalmasan, mint amilyen változékonyságra képes az adóbevételek alakulása – húzta alá az elemző.

• Magyarország esetében ez a GDP 0,9 százalékának megfelelő pótlólagos nettó kiadásnövekedést enged 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadások esetén.
• Emellett az energiaárak alakulása is jelentős kockázat a büdzsére és így az államadósságra nézve a rögzített lakossági energiaárak miatt.
• Becslésünk szerint az idei ESA-hiány a GDP 4,9 százaléka körül alakulhat, azaz a kitűzött 3,9 százalékos hiányt nem sikerült tartani, de a tavalyi magas, 6,2 százalékos deficithez képest sikerül lefaragni a hiányból.
• A KT a költségvetési folyamatokat annak figyelembevételével értékelte, hogy a 2025.
• A kiadvány első és második fejezete az adópolitikai változások makrogazdasági hátterét és az adóbevételek alakulását tárgyalja, áttekintést adva a világgazdaság aktuális kihívásairól.
• Hazánk vonatkozásában az elemzés kiemeli a tavalyi év relatíve kedvező GDP növekedését, valamint a tax-to-GDP ráta kapcsán rámutatnak arra a tényre, hogy Magyarországon csökkent a legjelentősebb mértékben a mutató 2020 és 2021 között (2,1 százalékponttal).

Ennek függvényében az általunk prognosztizált 6,5-7 százalék körüli szintnél alacsonyabb is lehet az éves hiány – ismertette várakozásaikat Rezessy Gergely, az OTP Elemzési központjának makrogazdasági elemzője. Az uniós források beérkezése évente átlagosan 1 százalékponttal emelheti hazánk gazdasági növekedési ütemét az aktuális 7 éves ciklusban. Emiatt beérkezésük kiemelt fontossággal bír a GDP arányos államadósság alakulásának szempontjából is. A kiadvány első fejezete az adópolitikai változások makrogazdasági hátterét elemzi, áttekintést adva a világgazdaság aktuális kihívásairól. A második fejezet a trendszerűséget vizsgálja az adóbevételek alakulása és az adók összetétele vonatkozásában, külön értékelve a koronavírus járvány hatásait.

A vizsgált időszakban, Magyarország esetében azonosította az OECD a legnagyobb csökkenést a szociális hozzájárulási adó tekintetében 2019 és 2020 között (0,7 százalékpont). A kiadvány pozitív kontextusban említi meg hazánk kapcsán a fiatalok SZJA kedvezményét és a családok adó-visszatérítését, egyúttal kiemeli a kriptovaluták kapcsán az adóalap kiszélesítésére tett intézkedéseket. A GDP-arányos adóbevételek csökkenése azt sem jelenti, hogy az állami adóbevételek számszerűen csökkentek volna. 2021-ben 18,7 ezermilliárd forintra a megelőző évi 17,5 ezermilliárd forintról.

A munkáltatók szociális hozzájárulásaiból származó állami bevétel nem csak a növekvő GDP-hez viszonyítva csökkent, hanem számszerűen is. 2016-ban a bevétel még a 3 ezermilliárd forintot közelítette, ez 2021-re 2,6 ezermilliárd forintra olvadt. Lengyelországban a 2023-as költségvetésben az összes bevételből ennél jelentősebb részt, mintegy 87,18 %-ot tesznek ki az adóbevételek. Ebből 47,37 % az áfa és 14,66 % a jövedéki adó, ezen fogyasztási típusú adók tehát együtt 62,03 %-ot tesznek ki.

A beruházások visszafogása, illetve átütemezése a GDP 0,5 százalékát kitevő kiadáscsökkenést jelent, míg a további kiadási intézkedések 0,2 százalékos GDP-arányos megtakarítást jelentenek. A vállalatokat érintően a Széchenyi Kártya Program kamatcsökkentése a Demján Sándor Program és azon belül az 1+1 kkv beruházásélénkítő támogatási program keretemelése került a költségvetési törvény elfogadását követően bejelentésre. Alacsony vagy negatív társasági adóalap esetén bizonyos esetekben vélelmezett adóalap kerülhet megállapításra.

Az szja-nál említett tényezők online kaszinók a járulékbevételekre is hatással voltak. A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására hozott kormányzati intézkedések egyrészt a foglalkoztatás szűkülését akadályozták, másrészt a leginkább érintett ágazatok adózóit támogatták. Az elmúlt évtizedben az internetes kaszinók népszerűsége világszerte ugrásszerűen megnőtt. De ezek a kaszinók már hazánkban is évről évre több játékost vonzanak magukhoz.

2020-ra sikerült felzárkózni – vagyis inkább lezárkózni – Lengyelországhoz és Csehországhoz, 2021-ben pedig még tovább csökkent a magyar állam GDP-arányos adóbevétele. Magyarországon csökkentek legnagyobb mértékben az adók az egész EU-ban 2021-ben – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentéséből. Legalábbis a bruttó hazai össztermék, vagyis a GDP arányában nézve. A magyar állam adó- és járulékbevételei 2021-ben a GDP 34 százalékával voltak egyenértékűek – ez 2,1 százalékponttal kevesebb, mint 2020-ban. Mindössze öt tagállamban csökkentek a GDP-arányos adó- és járulékbevételek, Magyarországon messze a legnagyobb mértékben, a második legnagyobb csökkenést produkáló Horvátországban csak egy százalékpont volt a különbség 2020-hoz képest. Magyarországon az online kaszinókra vonatkozó szabályozás nem csak meglehetősen összetett, de szigorú is.

A kiadvány megemlíti továbbá a 2022-ben bevezetett szektorális különadókat, amelyek az energiaszektorban tevékenykedő vállalatokat, a pénzügyi intézményeket, a gyógyszeripari vállalatokat, a kiskereskedelmi szektort és a telekommunikációs szektort érintik. Az említett számokból jól látszik, hogy a központi költségvetés adóbevételeinek több, mint fele (57,55 %-a) a fogyasztási típusú adókból származik. Köszönhetően annak, hogy az EU elfogadta, hogy a helyi iparűzési adó is figyelembe vételre kerülhet a globális minimumadó számításakor Magyarországon, a jövedelemadók arányának jelentős növekedése a közeljövőben sem várható. Szintén csökkenthetők a kiadások a kormányzati beruházások leállítása és elhalasztása által, ám ez a folyamat már jóideje elkezdődött. Utóbbi beavatkozásnak egyébként komoly hátránya, hogy csökkenti a gazdasági növekedést, ami közvetetten a fogyasztás mérséklődésére, így a kormányzati bevételek csökkenésére is kihatással van – összegezte a hiány csökkentését szolgáló lehetőségeket Rezessy Gergely. A társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adó alakulásában – az előző évekkel ellentétben – a jövedelemkiáramlásnak az eddigieknél hangsúlyosabb szerep jutott.

Ezzel összhangban a költségvetési intézmények és szervek megtakarítása elérheti a GDP 1 százalékát. A fentiekkel párhuzamosan a költségvetési hiány a GDP arányában az idén 6,1, jövőre 3,5, míg 2024-ben 2,5 százalékot tehet ki. Emellett pedig kitér a fosszilis energiahordozók által fűtött orosz rezsim környezetpusztító gyakorlatának európai és globális hatásaira is. A felszámított adó alapját az elért összes nyereségből kivont veszteség, illetve a szolgáltató által felszámított jutalékok, számlavezetési díjak összege csökkenti. A bevallást a pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozás kimutatásai igazolják, ide tartoznak a számlaértesítők is. Látható tehát, hogy a hazai szabályozás nagyban eltér számos más európai ország (pl. Málta) szabályozásától, ahol a szolgáltatók között megvalósul a szabad piaci verseny.